Balla D. Károj
Lassú játszma, lassú tánc
Azt mondod, akár egy filmbe fagyott jégtánc,
ojan lassú a játszma ezen a télen.
Pedig attól álmodban még énekelhetsz,
hogy a csúszós csöndet tapintod ébren.
A cinkelt időre ne aggass díszes jelzőt,
az életed nem lesz ettől másnak kedves.
Tőmondat ez, szikár, lassú játék.
Csak a bűn lett most ennyire kenetteljes.
Lehetnél, ki nem voltál még, felnőtt –
csak add le már a bűvészköpenyed
a ruhatárban, ne árassza itt a dohszagot.
Jól forgass. Utolsó osztás. Te nyered.
Azt mondod, ojan ez a fennkölt játék,
akár friss húsok tánca zsúfolt jégveremben.
Egy jó szerepet kaphatsz majd egyszer ott,
ahol a kamasz álma most szerterebben.
Ez már a visszajátszás. Lassú tánc, lassú játszma.
Fagyott húsok a fényes bálteremben.
Táncol a tompor és a sóvár ágyék.
Gyilokmadár sem járja szebben.
Megjelent: Élet és Irodalom, 2019. október 18.
Megjegyzés a verspublikációhoz az ÉS-ben: Olvasóink megnyugtatására közöljük, nem hibát látnak: a szerző újabb írásaiban nem használ elipszilont, és nevét is pontos j-vel írja. (A szerk.)
Katt a borítóra
