Tillárom. Iktatott vétkek

balla d. károj

tillárom

öröklött sérelmek száza nyom
kiűzött családból származom
megúsztam bűnüket szárazon

csábított csalóka vonzalom
főleg a rosszabbik oldalon
így kellett kereket oldanom

elbuktam rám küldött átkokon
mégis én álltam a várfokon
azóta vétkeim kárhozom

túl vagyok suttogott titkokon
nálam volt mindig a diktafon
mióta vétkeim iktatom

átestem egynéhány halálon
így kellett életem kivárnom
szép ez így jó ez így tillárom


új versek

Alla Bilo-Rak: Mocsárban

– egy elfelejtett versfordítás írói archívumomból –

Alla Bilo-Rak

Mocsárban

Elérhet rejtett múltak ingoványa,
Amit úgy vágyott édes Nagyapád,
Midőn a falvak hívő népét járva
Latin Onokra vágyott: éppen Rád,

S amint Apáddal telt szekéren ülve
Elébed jöttek vén hucul bacsák,
Hogy gyönge főd alá terítve
Báránybőrön aludd az éjet át.

A múltak ingoványa érhet el,
Ha ősöd mánál jobban érdekel,
És elfelejtve bűnt és szívszerelmet,

Még szólsz a prófétához, bárha elment,
S bár kőre lépsz, nem pedig a sárba,
Zsombék zsibong, befog a láp hinárja.

Rétoruszinból fordította Balla D. Károly

Megjelent: Pannon Tükör 1998. május (kis utólagos igazítással adom közre). Ugyanitt a szerzőről: Költészet egyszemélyes nyelven

Lassú játszma, lassú tánc

Balla D. Károj

Lassú játszma, lassú tánc

Azt mondod, akár egy filmbe fagyott jégtánc,
ojan lassú a játszma ezen a télen.
Pedig attól álmodban még énekelhetsz,
hogy a csúszós csöndet tapintod ébren.

A cinkelt időre ne aggass díszes jelzőt,
az életed nem lesz ettől másnak kedves.
Tőmondat ez, szikár, lassú játék.
Csak a bűn lett most ennyire kenetteljes.

Lehetnél, ki nem voltál még, felnőtt –
csak add le már a bűvészköpenyed
a ruhatárban, ne árassza itt a dohszagot.
Jól forgass. Utolsó osztás. Te nyered.

Azt mondod, ojan ez a fennkölt játék,
akár friss húsok tánca zsúfolt jégveremben.
Egy jó szerepet kaphatsz majd egyszer ott,
ahol a kamasz álma most szerterebben.

Ez már a visszajátszás. Lassú tánc, lassú játszma.
Fagyott húsok a fényes bálteremben.
Táncol a tompor és a sóvár ágyék.
Gyilokmadár sem járja szebben.


Megjelent: Élet és Irodalom, 2019. október 18.
Megjegyzés a verspublikációhoz az ÉS-ben: Olvasóink megnyugtatására közöljük, nem hibát látnak: a szerző újabb írásaiban nem használ elipszilont, és nevét is pontos j-vel írja. (A szerk.)

Megoldások például

Balla D. Károj Megoldások példáulBalla D. Károj

Megoldások például

Ha már nagyon ideges vagy amiatt,
hogy például az égési sérülést szenvedett nők
beszabadulhatnak virágoskertedbe,
akkor hivatkozz a csarnokvíz kiáramlására.

A heji nyelv minden nyelvi hejen alkalmas,
hogy oszd a napi áldást / szórd a napi átkot,
de például a létigét csak akkor hirdesd fennen,
ha tudni már: a hegyen szent állattá avatták

a gyilokmadarat. Ó, mi szép a felfedezés,
hogy például a szeretetzsarolás nyomai
a táncrend díszes kártyájával lefedhetők.
Legyen meg hát a távoltartók báli mulatsága.

De vigyázz, mert például a készenléti jelek
túl alacsonyan meredeznek nagy terveid
magasához mérve. Megoldás lehet, ha elhiteted,
mindez csak előtanulmány egy családregényhez.


Megjelent: Élet és Irodalom, 2019. október 18.
Megjegyzés a verspublikációhoz az ÉS-ben: Olvasóink megnyugtatására közöljük, nem hibát látnak: a szerző újabb írásaiban nem használ elipszilont, és nevét is pontos j-vel írja. (A szerk.)

Fojamatos múlt

Balla D. Károj

Fojamatos múlt

A gömb és a bogár közül választhatsz.

Vagy ihatsz még vodkát vizespohárból,
öledben ringatva a csecsszopó vágyat.

Felkerekedhetsz, vár egy másik hajlék.
Ahol kihallgatnak álmodban.
Figyelmeztetnek, nincs jogod hallgatni.

A múltad fojamatban van.
Vizsgálóid nem találnak mentséget
a fenséges otthon elhagyására.
Mi az, hogy kiűzetés?! Egy földrengés

hihetőbb lenne. Özönvíz?
Az később volt, nem? Igyekezz,
jön a szent ember a szent haraggal,
ne találjon itt, amikor az ég felborul,
mint részegek asztalán a csorba pohár.

Amíg aludtál, a fény megváltozott.
Ablakaid halottakhoz tartoznak,
mint lábnyomok a menekülő vadhoz.
Utad egyenesen vezet oda, ahol
a halál hibátlan gömbjében
egy izgatott bogár várja üdvözülését.


Megjelent: Litera, első közlés, 2019. márc. 30

Hajléktalan lelkek vándorlása

Balla D. Károj

Hajléktalan lelkek vándorlása

Nem követhetem a vérbefagyott szarvasok nyomát,
amíg a tövisek verejtékeznek. Nagy gödröt vájok ott,
ahol az ismeretlen hús üszke leng az éjszakában.

A talált tárgyak osztáján kóbor lelkek osztoznak a koncon.
Afféle hangot adnak, akár egy behavazott vércse.
A keresés hasztalan, amit elejtesz, az elvész, semmisül.

És vándorolnak testről testre a hajléktalan lelkek,
amíg a műszak véget nem ér, vagy boncmesterek
meg nem szegik a maguk hamisította napiparancsot.

Az istenfia hiába élne hittel, nincs hitel a védelmi
pénzre, menti hát a bőrét, viszi nyolc napon túli
hét sérülését, mintha pár seb lehetne biztos menedéke.

A tanulatlan ösztön mindig feltárja
az elme káros mesterségét, és nagy nevetség lesz abból,
ha még cinkelt lap sem jut a horganyzott koporsóra.

Gyomrom tele van friss fűvel, mint a tundra,
és a fejem még mindig ott alszik az égő hídon.
Már szóltam a fenntartónak, sürgősen lépjen kapcsolatba velem.


Megjelent: Litera, első közlés, 2019. márc. 30

A szobatanár

Balla D. Károj

A szobatanár

Szemből ajtó, oldalt ablak. Négy fal.
Plafon és padló. Ez egy szoba.
A szoba ajtajában épp az oktatód.
Azt hinnéd, most jött be.
Pedig épp kimegy hátrálva. Tanár által
van járva az ajtó. Tanult ajtó ez.

Tanult vagy magad is. Időben kelsz,
fekszel. Ismered az órát. Láttad az ajtót
nyílni, csukódni. Tudsz mindent.
Jó ez a szobatanár.
Az ajtó előtt nem volt semmi.
Azzal kezdődött, hogy ő bejött.
Jöttem a partról oktatni, mondta.
Már nincs a part lezárva?
Az óceán mögött nincsen semmi.
Csak a repülés maga.
Oktatni jött. Az ajtó most zárva,
mióta kihátrált. Az ország mögött

nincs semmi. Nem tudni,
ki áll a titkok szolgálatában.
Jöttem a partról, mondta,
felrepedt a gyilokmadár tojása.
Az óceán mögött nincs ajtó.
Azt mondta, hoz sült halat reggelre a szobába.


Megjelent: Litera, első közlés, 2019. márc. 30

Fehér keretem a fekete zsebben

Első alkalommal szerepel versem ly nélkülkönyvben. Önéletrajzom már jelent meg így az Önlexikonban, el-ipszilon nélküli online publikációim is szaporodnak (verseim a Literán), de könyvbe verssel most kerültem így először. A kiadvány szép, különleges: a Poket Zsebkönyvek sorában jelent meg a költészet napjára A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából c. versantológia. Címét a szerkesztők Juhász Ferenctől kölcsönözték, száznál több szerző szerepel benne, főként az elmúlt száz évben keletkezett egy-egy verssel. Kortárs szerzők is bőven. Öröm köztük lenni.

Vecsei H. Miklós előszavából:

Egy éven keresztül gyűjtöttünk verseket barátainktól, színházcsinálóktól, költőktől, íróktól, tudósoktól és papoktól aszerint, hogy mely versek voltak legnagyobb hatással az életükre. Így alakult ki a POKET versantológiák ezen első kötete, amely remélem, hogy sokunk állandó, közös társa lehet a megérkezésben. Komor válogatásnak tűnhet, de azt hiszem ki fogjuk hallani, hogy „a nemben, amit a vers üvölt, rejtett igen suhan.”

1989-es Fehér keretben c. versem szerepel benne, amejben – ez is először történt így, visszamenőlegesen – pontos j-re változtattam minden ly-t. Nem épp a tavaszi zöldellést ünneplő vers, ahogy a fekete kötetbe, úgy a télikabát sötét zsebébe való inkább.

Balla D. Károj *

A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából

Vecsei H. Miklós (felelős kiadó, szerkesztő) – Horváth Panna (szerk.): A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából. Sztalker Csoport, Budapest, 2019. Irodalmi vezető: Grecsó Krisztián. – 172 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155822148 · Illusztrálta: Soós Luca

Fehér keretben

A táj. A hallgatás, ahogy megyünk.
Szavak mögöttünk láthatatlan láncon.
Kimondtuk? Nem? Talán csak bentről szól
az értelmét veszítő égi szózat.

Megállunk. Hallgatunk. Ki tudja már,
felelni most mijen kérdésre kéne,
és volt-e itt kérdés egyáltalán?
Mint ittfelejtett néma eszkimók a lék

felett, úgy állunk – míg a jégbe fagy
ideg, szigony; s a háló peng. – A táj,
s a zajtalan idő, ahogy befon

a téli fénybe. Hó és jég. Fagyos
magányok égetése. Léghiány.
És hallgatás fehér keretben – táj.


* A szerző újabb írásaiban nem használ elipszilont, nevét is pontos j-vel írja

Lélektest télen, éjszaka

balla d. károj *

lélektest télen, éjszaka

fedetlen testtel jár a lélek éjszaka
és égbe hangzik hóba ásott jajszava
akárha lakna tágas messzi északon
hol gyilkos indulat ragadja üstökön

hogy sebzett őz nyomát kövesse vérszagon
s míg izzadt inge csüng a téli füstökön
akár a cinterembe űzött hűs ködök
fedetlen teste gőzölög és füstölög

és dől a füst a mennybe nyílt tetőkön át
halomba döntve lágy viszonyt, kemény arányt
száz isten szívja így a házak füstjeit
korommal felkent gyilkos téli éjjelen

ezért oj üszkös szüzek szép erénye itt
és nincsen vád és nincs ravaszdi védelem
mert minden bűn előre tervelt, készakart
ahogy a sújos füst is mindent eltakart

hogy bőrét mentve mentse vész a kárt
és őrületbe fúljon minden értelem
amej a bűnre olvasott feloldozást
alantas vétke mért is volna jobb vagy más

ha pőre testtel jár a lélek éjfelen
és égre hangzik hóba ásott jajszava
de érik már a hajnal, kapzsi mostoha
hogy bűnöd elveszejtse mindig, most, soha


* A szerző újabb írásaiban nem használ elipszilont és nevét is pontos j-vel írja

Megjelent: OpusOnline fojóirat, 2019 decembere, A hét verse rovat


balla d. károj

Egy sehol éjszaka

balla d. károj *

egy sehol éjszaka

az nem lehet, hogy ketten együtt voltak őrszemek
de nem lehettek külön sem. a műszer megmutatná
hogy sorsát a figyelésre álom hejett ki tette fel itt
(ősi erejét a mellkas megmutatja, mintha csillámot
tárna fel a tárna. én láttam ott a víz hidegét)

és mégis fut, ki választani ezúttal is elfelejtett. az álló
másikat, úgy reméli, nem találja szembe készakarva
amíg a vájat rajza gyűrött térképein változatlan
(hejet cserél a szél a koponyával, mintha bajnok csalna
a sakkban. én hallottam ott a szenny melegét)

ám elfogy lassan merész fantáziája. nem sejti
ki volt az, aki átjött érte a fojón. mégsem evez vissza
dönti el. semejik ujja sem illik a csónakházi lakat vasába
(szavát ha állja holtáiglan, a csendnek lehet maradása
mint indián, ha vérzik, fehérek hallgatását tapintottam ott)

most kétszer akkora darabokra vágja, úgy tűnik, az időt
kapsz egy embert leküzdeni, mondták neki; már nincs jelen
a múlt adott szava. alig látszik különbség. tudja, a hitel végül
úgyis megtérül (reggelre beomlik a tárna, kihűl a tábor
mint halotton a seb. így laktam be ott egy sehol éjszakát)

* a szerző újabb írásaiban nem használ elipszilont, így nevében sem


Megjelent: OpusOnline fojóirat, 2019 decembere, A hét verse rovat (lefelé görgetve található meg)